A második világháború befejezése utáni évtizedekben Kárpátalján az új szovjet hatalom megakadályozta a kapcsolatok ápolását a környező országokkal, az ott élő emberek társadalmi, vallási életét korlátozta, szervezeteiket betiltotta. Ez súlyosan érintette a helybéli, döntően magyar katolikusokat is.

A nagyszőlősi plébániatemplom a XX. század első felében

Az enyhülés egyik első jeleként 1989-ben magyarországi ferencesek engedélyt kaptak arra, hogy Kárpátaljára költözzenek, és részt vegyenek a katolikus egyház újjáépítésében. Első lépés­ként három, magyarországi ferencrendi szerzetes költözött egy családi házba Nagyszőlősre, hogy szerzetesi fogadalmaikat a helybéliekkel sorsközösséget vállalva éljék meg. Szemtanuk szerint, amikor a helybéliek először találkoztak az utcán a rendi ruhába (habitusba) öltözött szerzetesekkel, sírtak. Újra megnyíltak a templomok, lassan oldódtak a félelmek, felelevenedtek a korábbi keresztény közösségi megnyilvánulások, stb. Lassan megnyílt a lehetőség, hogy ukrán állampolgárok külföldre, így Magyarországra is eljussanak.

A nagyszőlősi ferencesmisszió tagjai a 90-es évek elején (Papp Tihamér, Radics Dávid, Majnek Antal)

Eleinte úgy tűnt, hogy az óriási hitéleti feladatok végrehajtása elegendő lesz. Száz kilométeres körzetben tizenhat község, döntően magyar katolikusainak a lelki vezetését és egyházi ellátását jelentette ez. A visszakapott - a kommunista rendszer alatt raktárként, tornateremként esetleg múzeumként használt - romossá vált templomokat, plébániákat felújították. Beindult a gyermekek hitoktatása, mely hitéleti fejlődésükön túl, nagyban hozzájárul magyar anyanyelvük fejlesztéséhez.

Hamarosan kiderült, hogy hitéleti tevékenységük nem elegendő. Nap mint nap szembesültek és szembesülnek emberi tragédiákkal, betegséggel, szegénységgel, testi-lelki nyomorral, magánnyal. Rövidesen az is kiderült, hogy a magyar kulturális értékek megőrzésében és továbbfejlesztésében is szerepet kell vállalniuk. Kényszerűségből fokozatosan ezekre a területekre is kiterjesztették tevékenységüket.

Az ukrajnai Hit és Fény csoportoknál járt Jean Vanier a közösség alapítója

Jelenleg a hitbéli feladatokon túlmenően az oktatás területén rendszeresen segítik a családokat a beiskolázási terhek elviselésében, a legalapvetőbb tanszerek, írószerek megvásárlásában. Már öt településen működik óvoda fenntartásukban, mely a keresztény nevelésen és a kulturált körülményeken túl étkezést is biztosít a gyermekeknek, sokszor a napi egyetlent. Nagyszőlősön működik egy speciális napközi otthon is, ahol a testileg, szellemileg sérült gyermekekről gondoskodnak, Huszton pedig évek óta folyik egy hasonló profilú intézmény létrehozása, építése. Két településen a cigányság számára létesítettek közösségi házat, ahol elsősorban a gyermekeknek biztosítanak étkezési, tanulási lehetőséget. Huszton két évvel ezelőtt indult el támogatásukkal egy családi típusú árvaház.

A Délutáni tanulás a huszti családi típusú árvaházban

A közvetlen szociális ellátás keretében több településen ingyenes ebédelési lehetőséget nyújta­nak több száz idős embernek, gyereknek, hajléktalannak. Ezek számára a napi meleg étel különben elérhetetlen lenne. Még szélesebb körben folyamatosan osztanak szét száraz élelmi­szert, karácsony és húsvét előtt több mint ezerötszáz családot támogatnak élelmiszerrel. A területen óriási gond a téli hideg átvészelése, különösen az időskorúak számára. Megsegítésükre minden évben jelentős mennyiségű tüzelőt osztanak szét, amivel legalább a téli tüzelőanyag igény egy részét sikerül megoldani.

A Nagyszőlősi Szociális Karitatív Központ egyik raktára

Az egészségügyi ellátás hiányosságai és a magas gyógyszerárak miatt a misszió patika hálózatot működtet, ahol recept ellenében ingyenesen juthatnak a rászorulók gyógyszerhez, gyógyászati segédeszközhöz. Az elmúlt évek alatt, külföldi segélyszervezetek jóvoltából, több ezer tonna segélyszállítmányt fogadtak a területen működő karitász szervezetek, melyben ruha, élelmiszer, iskolabútor, gyógyászati eszköz, könyv és sok egyéb hasznos adomány volt. Ezeket magánszemélyekhez és intézményekhez továbbították.

Mádl Dalma látogatása Nagyszőlősön a ferenceseknél

Ma négy ferences szerzetes él a nagyszőlősi rendházban. Nap mint nap innen indulnak el, hogy ellássák szolgálatukat, gyakran 100 kilométeres utat is megtesznek, az igen rossz útviszonyok ellenére. Ma is abban a családi házban laknak, amibe 1989-ben az első ferencesek beköltöztek.

A misszió 1997-ben Kisebbségért díjat kapott, 2001-ben pedig bekerült a Magyar Örökség aranykönyvébe. Az elmúlt években kapták vissza a város központjában fekvő több száz éves rendházukat, nagyon elhanyagolt állapotban. Az épület felújítása most folyik, remélhetőleg néhány éven belül elkészül, és új funkciójának megfelelően lelkigyakorlatos és kulturális központként fogja szolgálni Kárpátalja katolikus magyarságát.