A
KÁRPÁTALJAI FERENCES MISSZIÓ ALAPÍTVÁNY
ALAPÍTÓ OKIRATA
Alulírott Ferences Világi Rend Magyarországi Közössége (székhelye: 1024 Budapest, Rómer Flóris u. 4., a Magyar Katolikus Egyház belső egyházi jogi személyként minisztériumi nyilvántartási száma: 00001/2012-123, képviseli: a szervezet Országos Minisztere, jelenleg Dr. Tóth Zoltánné Dr. Horváth Éva Kerekes László, a továbbiakban: Alapító) a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) Harmadik könyvének Hatodik része valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Ectv.) rendelkezései szerint az alábbi közhasznú alapítványt (a továbbiakban: Alapítvány) tesszük.
I.Az Alapítvány alapvető adatai, céljára rendelt vagyona
1. Az Alapítvány elnevezése: KÁRPÁTALJAI FERENCES MISSZIÓ ALAPÍTVÁNY
Az Alapítvány rövidített elnevezése: KFMA
Az Alapítvány székhelye: 1022 Budapest, Bimbó út 49. 1. emelet 1.
Az Alapítvány nyilvántartásba vétele: Fővárosi Törvényszék Pk. 67.516/1991
Nyilvántartási száma: 01-01-0002396
Az Alapítvány jogállása: Jogi személyiségű, nyílt, közhasznú szervezet
Az Alapítvány időtartama: Határozatlan
Az Alapítvány működési területe: Magyarország és az Ukrajnában Kárpátalján lévő
Munkácsi Római Katolikus Egyházmegye, azon
belül kiemelten a Magyarok Nagyasszonya
Ferences Rendtartomány nagyszőlősi rendháza (a
továbbiakban: ferences rendiek) által ellátott
területen (a továbbiakban: Támogatott Terület)
2. Az Alapítvány céljára rendelt vagyon mértéke: 20.000,-Ft
Az alapítványi vagyon felhasználásának módja:
Az Alapítvány vagyona a jelen Alapító Okiratban meghatározott célokban megfogalmazott tevékenységekre, valamint az Alapítvány működésével kapcsolatosan felmerülő költségekre a jelen Alapító Okiratban részletesen rögzítettek szerint használható fel.
Az Alapító illetve jogutódja, továbbá az Alapítványhoz csatlakozó által az Alapítvány részére juttatott vagyont, annak kamatait, hozamait és egyéb növedékeit nem vonhatja el és nem követelheti vissza.
II. Az Alapítvány célja, közhasznúsága
1. Az Alapítvány célja
Az alapító elsődlegesen adományosztó szervezetként határozza meg a Kárpátaljai Ferences Misszió Alapítványt, mely az Alapítványhoz csatlakozók hozzájárulásainak felhasználásával adományokat oszt az alább felsorolt közcélú tevékenységek végzőinek. Az Alapítvány arra törekszik, hogy lehetőség szerint cél szerinti juttatás formájában fejtse ki támogató tevékenységét, azaz egy belső pályázati és elszámolási rend keretében juttat eszközöket a célszemélyeknek.
A 2011-es év nagy eseménye volt Magyarország Alaptörvényének elfogadása. Az Alapítvány működésével illeszkedni kíván az új Alaptörvényben szereplő megállapításokhoz, különösen is az „Alapvetés”-ben foglaltakhoz:
„Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, …a szülőföldön való boldogulásukat, …”
Az Alapítvány – ezen alapító okiratával összhangban – ezekért a célokért küzd Kárpátalján a Munkácsi Római Katolikus Egyházmegye, azon belül kiemelten a magyarországi ferences szerzetesek működési területén. Ugyancsak támogatja – az igények és a lehetőségek figyelembe vételével – az itt működő katolikus civil szervezeteket, közösségeket.
2. Az Alapítvány közhasznú tevékenysége
Magyarország Alaptörvénye Alapvetésének D) cikkében rögzíti, hogy „Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, egyéni és közösségi jogaik érvényesítését, közösségi önkormányzataik létrehozását, a szülőföldön való boldogulásukat, valamint előmozdítja együttműködésüket egymással és Magyarországgal.”
Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi közhasznú tevékenység:
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdése szerint a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok közül az Alapítvány közhasznú cél megvalósítása érdekében a gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások (8. pont), szociális szolgáltatások és ellátások (8a. pont), melyek a 23. § (5) bekezdése szerint kerületi önkormányzati feladatok. E tevékenységi körben az Alapítvány étkeztetést, közösségi ellátásokat és támogató szolgáltatást nyújt az arra rászorulóknak.
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 56. § (1) bekezdése szerint a szociálisan rászorultak részére személyes gondoskodást az állam, valamint az önkormányzatok biztosítják. Az Alapítvány ezen közhasznú cél megvalósítása érdekében ezen jogszabály 57. §(1) bekezdés szerinti szociális alapszolgáltatások közül az étkeztetést, közösségi ellátásokat és támogató szolgáltatást nyújt az arra rászorulóknak.
Köznevelési közhasznú tevékenység:
Az Alapítvány a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4. § 1. pontjában felsorolt alapfeladatokat megvalósításával Ukrajna Kárpátalja régiójában létrehozott, a magyar oktatás és kultúra ápolásával az óvodai, alap- és középfokú oktatási intézményben magyar nyelven vagy a magyar kultúra tárgyában tanulmányokat folytató kiskorúak nevelési, oktatási, valamint tankönyv és taneszköz támogatásban, továbbá a felsőoktatásban tanulók hallgatói támogatásban fejti ki tevékenységét.
Az Alapítvány nem folytat az Ectv. 2. § 22. pontja szerinti közvetlen politikai tevékenységet, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
III. Az Alapítvány gazdálkodása és tevékenysége
1. Az Alapítvány céljára felhasználható vagyon forrásai:
Az Alapítvány alábbi forrásokból származó vagyonának 40.000,-Ft összegen felüli része fordítható az Alapítvány céljára:
Az Alapító által az Alapítvány tételekor rendelkezésére bocsátott indulóvagyon, annak kamatai és egyéb hozamai, növedékei;
Az Alapító jogutódja és Alapítványhoz csatlakozók pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulásai, kamatai és egyéb hozamai, növedékei;
Egyéb támogatók (természetes személyek, szervezetek, önkormányzatok stb.) által nyújtott támogatások;
Az Alapítvány céljához közvetlenül kapcsolódó vállalkozási tevékenységéből származó bevételek;
Pályázatok útján szerzett támogatás;
A jogszabályi feltételek teljesülése esetén a személyi jövedelemadó 1%-ának felajánlásából származó bevételek;
Feladat-ellátási, közművelődési vagy együttműködési megállapodások alapján keletkező bevételek;
Szolgáltatási ellenértékek; Programfinanszírozások; Normatív támogatások;
Az Alapítvány mindenkori célszerinti – fent említett forrásokból származó – vagyonának kamatai, egyéb hozamai, növedékei.
2. Csatlakozás az Alapítványhoz
Az Alapítvány nyílt, ahhoz bármely bel- és külföldi természetes és jogi személy, szervezet, intézmény csatlakozhat, ha az Alapítvány céljaival egyetért, és azt anyagilag támogatni kívánja.
Az Alapítványt pénzbeli hozzájárulással, vagyoni értékkel bíró forgalomképes dologgal, jogokkal és szellemi alkotással lehet támogatni.
A csatlakozás elfogadásáról az Alapítvány Kuratóriuma dönt. Ennek során a Kuratórium csatlakozni kívánóról rendelkezésre álló adatokat és – célhoz kötött felajánlások esetén – a megjelölt célt mérlegeli.
A csatlakozó illetve jogutódja az alapítói jogok gyakorlására nem jogosult és az Alapítvány részére juttatott vagyont nem vonhatja el és nem követelheti vissza.
A Kuratórium visszautasíthatja a felajánlást, ha a megjelölt cél részben vagy egészben eltér az Alapítvány céljaitól, vagy a felajánlás elfogadása egyébként jogszabályba ütközne. Az elfogadott céltámogatásokat elkülönítetten kell kezelni, és a meghatározott célokra kell fordítani.
3. Az Alapítvány céljához közvetlenül kapcsolódó vállalkozási tevékenysége
Az Alapítvány felhasználható vagyona gyarapítása céljából adomány (ajándék) elfogadását továbbá bevétellel járó gazdasági-vállalkozási, befektetési tevékenységet csak közhasznú vagy jelen Alapító Okiratban meghatározott alapcéljainak megvalósítása érdekében, azokkal közvetlen összefüggésben és azokat nem veszélyeztetve végezhet.
Az Alapítvány gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt kizárólag a jelen Alapító Okiratban meghatározott módon és közvetlenül közhasznú céljaira fordíthatja.
Az Alapítvány vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait köteles az Alapítvány egyéb bevételeitől és költségeitől elkülönülten nyilvántartani.
Az Alapítvány nem lehet korlátlan felelősségű tagja más jogalanynak, nem létesíthet alapítványt és nem csatlakozhat alapítványhoz.
4. Az Alapítvány szolgáltatásai és azok igénybevételének feltételei
4.1. Az Alapítvány a II. /1. pontban meghatározott céljai megvalósítása érdekében a II./2. pontban leírt tevékenysége körében az alábbi szolgáltatásokat nyújtja a Támogatott Területen:
a) A Támogatott Területen működő magyar ferences rendiek evangéliumi küldetésének és a hozzájuk fordulók lelki, szellemi és anyagi támogatásának megvalósításához szükséges anyagi támogatás biztosítása (ideértve, de erre nem korlátozva: a közlekedés, ingatlanok felszerelése és működtetése).
b) A magyar nyelvű katolikus vallásos irodalom és egyházi énekek, továbbá a magyarságtudat és az együvé tartozás ápolását elősegítő, magyar nyelvű közismereti és szépirodalom és a magyar értelmiség továbbképzéséhez szükséges szakirodalom beszerzése és a Támogatott Területre történő eljuttatásának támogatása.
c) A magyar anyanyelvű pedagógusok, gyógypedagógusok, egészségügyi vagy más szakemberek képzésének, továbbképzésének támogatása.
d) A Támogatott Területen élő, az Alapítvány által a ferences rendiek közreműködésével kiválasztott jó képességű magyar diákok magyarországi közép-és felsőfokú tanulmányainak anyagi támogatása a visszatérés vállalása mellett.
e) A Támogatott Területen működő magyar ferences rendiek által fenntartott nagyszőlősi szociális és karitatív központban illetve más intézményben végzett szegény- és beteggondozás továbbá a később esetleg még létrehozandó hasonló intézmények, továbbá a Támogatott Területen a ferences rendiek által létrehozandó árvaházak, óvodák, iskolák, könyvtárak anyagi és természetbeni támogatása (ideértve, de erre nem korlátozva: a központban kezelt mozgássérült gyermekek kezelését végző személyek továbbképzése, eszközök beszerzése, Támogatott Területre eljuttatása).
f) A Támogatott Területen élő szegény sorsú magyarok étkeztetése, gyógyszer és gyógyászati segédeszközzel ellátása, szükség esetén gyógykezeltetése, ruházása, az ezekhez szükséges adományok beszerzése vagy gyűjtése és a Támogatott Területre történő szállítása.
g) Alapítvány saját gépjárműveinek a Támogatott Területen működő aktivisták részére történő használatba adása.
5. Az Alapítvány gazdálkodásával kapcsolatos beszámolási kötelezettség teljesítése
5.1. Az Alapítvány Kuratóriuma az előző gazdasági év adatai alapján minden gazdasági évre költségvetési tervet készít, amelyben várható bevételeit és kiadásait jeleníti meg. A költségvetési tervben a bevételeknek és a kiadásoknak egyensúlyban kell lenniük. A költségvetési terv hiányt nem tartalmazhat.
5.2. Az Alapítvány Kuratóriuma a gazdasági év végén éves beszámolót készít. A gazdálkodás értékelésekor külön kell választani az Alapítvány vállalkozási célú tevékenységének közvetlen költségeit és bevételeit, valamint az Alapítvány működési költségeit.
Ha az Alapítvány költségvetési terve, gazdálkodása a rendeltetésszerű működést veszélyeztetné, az Alapító a Kuratóriumtól részletes gazdálkodási terv bemutatását kérheti.
Az éves beszámoló elkészítésével olyan személyt kell megbízni, aki szerepel a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásában. Abban az esetben, ha az éves beszámolót nem kell könyvvizsgálóval hitelesíteni a Kuratórium jogosult úgy dönteni, hogy ettől függetlenül az éves beszámolót könyvvizsgálóval hitelesíti.
Annak a kurátornak, aki az éves beszámolót nem fogadja el, indokolnia kell az elutasítást, akár a jegyzőkönyvhöz csatolt írásbeli vélemény útján, akár a kuratóriumi ülés jegyzőkönyvében. Utóbbi esetben a jegyzőkönyvnek ezt a részét külön is alá kell írnia.
5.3. Az Alapítvány közhasznú működéséről, szolgáltatásairól a Kuratórium évente beszámolót és az Ectv.-ben foglaltak szerinti közhasznúsági mellékletet készít, melyet jelen Alapító Okirat és a vonatkozó jogszabályok szerint köteles letétbe helyezni, közzétenni, illetve az éves beszámolót és a közhasznúsági mellékletet bárki számára megismerhetővé kell tenni.
IV. Az Alapítvány ügyvezetése és képviselete
1. A Kuratórium szervezete
1.1. Az Alapítvány ügyvezető szerve az öt természetes személyből, azaz egy elnökből és négy tagból álló Kuratórium. A Kuratóriumban legalább három főnek állandó belföldi lakóhellyel kell rendelkeznie. A Kuratórium elnöke és tagjai díjazás és költségtérítés nélkül, személyesen látják el tisztségüket.
Tekintettel arra, hogy az Alapító jogi személy, a Ptk. 3:397. § (4) bekezdése szerinti korlátozás az Alapítvány tekintetében nem alkalmazható.
Az Alapító jogosult és köteles a Kuratórium elnökét és tagjait kijelölni, akik határozatlan időre látják el tisztségüket. A Kuratórium elnöke és tagjai ezen tisztségük elfogadásával válnak a Kuratórium tagjává.
A Kuratórium elnöke és tagja köteles az Alapítványt illetve valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
1.2. A Kuratórium elnöke: Kacsó András
(lakik: 2051 Biatorbágy, Ország u. 11.)
Láng Kornélia
(lakik: 1022 Budapest, Bimbó u. 49. 1. em. 1.)
Polgár Béláné
(lakik: 1117 Budapest, Móricz Zsigmond körtér 15. 5. em. 8.)
Török Dénes
(lakik: 1126 Budapest, Kiss János altábornagy u. 29. 2.
emelet 1.)
Molnár Eszter
(lakik: 4400 Nyíregyháza, Juhász Gyula utca 5. 2. emelt 5.)
1.3. Összeférhetetlenség:
A Kuratórium elnöke illetve tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a Kuratórium elnöke illetve tagja az a személy, akivel szemben jogszabályban, különösen a Ptk.-ban illetve az Ectv.-ben rögzített alábbi kizáró ok merül fel:
a) aki az Alapítvány kedvezményezettje;
b) A Munkácsi Római Katolikus Egyházmegye alkalmazottja vagy tisztségviselője (89600 Munkács, Mira utca 15., Ukrajna)
c) Felügyelő Bizottság tagja vagy annak hozzátartozója;
d) akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült;
e) akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak;
f) akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személynél;
g) akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől, az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig.
h) A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet az Alapítvány Kuratóriumának elnöke vagy tagja az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,
amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel, amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést
alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.
A Kuratórium elnöke és tagja tisztségének elfogadásakor legalább teljes bizonyító erejű magánokiratban köteles nyilatkozni arról, hogy vele szemben tisztsége elfogadásának, ellátásának nincs törvényes akadálya. Az elnök illetve a tag ezen nyilatkozatát szükség esetén köteles megerősíteni. A nyilatkozattétel megtagadása a tisztség elfogadásának és ellátásának kizáró oka.
A Kuratórium elnöke és tagja 3 napon belül az ok megjelölésével teljes bizonyító erejű magánokiratban köteles bejelenteni az Alapító felé, ha vele szemben tisztsége ellátását akadályozó kizáró ok merül fel. Az elnök és a tag korlátlan felelőséggel tartozik mindazon kárért, amely abból ered, hogy gondatlanságból vagy szándékosan a bejelentést elmulasztja vagy azzal késedelembe esik.
Amennyiben az elnökkel vagy a taggal szemben kizáró ok merül fel, úgy az Alapító köteles az érintettet a Kuratóriumból visszahívni és a jogszabályoknak, illetve jelen Alapító Okiratban rögzítetteknek megfelelő tagot kijelölni.
2. Felelősség
A Kuratórium vagy annak elnöke illetve tagja által a feladatkörének ellátása során harmadik személynek okozott kárért, továbbá e minőségükben az Alapítványnak okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerinti és büntetőjogi felelősséggel tartoznak.
3. Az Alapítvány képviselete
Az Alapítvány képviseletére a Kuratórium elnöke, a többi kuratóriumi tag közül kettő együttesen jogosult. Az Alapítvány bankszámlái felett a Kuratórium elnöke, tagjai közül és általuk kuratóriumi döntéssel megbízott személyek közül ketten együttesen jogosultak rendelkezni.
4. A Kuratórium elnökének, tagjainak tisztségének megszüntetése, megszűnése
4.1. A Kuratórium elnöke és tagja tisztségéről az Alapító felé teljes bizonyító erejű magánokiratban, megfelelő indokolással bármikor lemondhat.
4.2. Az Alapító köteles a teljes Kuratóriumot vagy annak elnökét illetve tagját 15 napon belül visszahívni és ezzel egyidejűleg új Kuratóriumot, új elnököt illetve tagot kijelölni, ha a Kuratórium, annak elnöke vagy tagja tevékenységével, mulasztásával veszélyezteti az Alapítvány céljait.
4.3. Lemondás illetve visszahívás esetén az érintett személy tisztsége az új kuratóriumi elnök illetve tag bírósági nyilvántartásba vételével szűnik meg.
4.4. A Kuratórium elnökének és tagjának tisztsége megszűnik:
a) Az elnökkel, illetve a taggal szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok következik be.
b) Az elnök, illetve a tag cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával.
c) Az elnök, illetve a tag halálának napján.
d) Az Alapítvány megszűnése esetén az Alapítvány nyilvántartásból való törlésének napján.
A kuratóriumi elnök vagy tag tisztségének megszűnése esetén az Alapító a megszűnéstől számított 60 napon belül jelöli ki az új elnököt, tagot.
5. A Kuratórium működése
5.1. A Kuratórium szükség esetén, de évente legalább egy alkalommal köteles ülést tartani. Az ülést az elnök, akadályoztatása esetén bármelyik kuratóriumi tag az Alapítvány nevét, az ülés megfelelően részletes napirendjét, helyét és időpontját, a határozatképtelenség esetén megismétlésre kerülő ülés helyét és időpontját (mely nem lehet későbbi időpont, mint az eredeti ülés napjától számított 15 nap) tartalmazó meghívót a kuratóriumi tagoknak a VI. fejezet 1. pontja szerint megküldve hívja össze. A meghívót és a napirendhez tartozó írásbeli előterjesztéseket (ide értve, de erre nem korlátozva: éves beszámoló, költségvetés, könyvvizsgálói jelentés) az ülést megelőzően legalább 15 nappal – sürgős vagy rendkívüli esetben legalább 3 nappal – kell átadni illetve kézbesíteni.
Bármely kuratóriumi tag kérheti kuratóriumi ülés összehívását a cél és az ok megjelölésével. Ilyen kérelem esetén az elnök köteles a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül intézkedni az ülés összehívásáról. Ha ennek a kötelezettségének az elnök nem tesz eleget, a Kuratórium ülését a kérelmet előterjesztő tag az általános szabályok szerint összehívhatja.
Az elnök – vagy akadályoztatása esetén bármelyik kuratóriumi tag – köteles haladéktalanul, de legalább az alábbiakról való tudomásszerzéstől számított 30 napon belül – összehívni a Kuratóriumot, ha az ok megjelölésével bármelyik tag írásban kéri, vagy arról szerez tudomást, hogy az Alapítvány működése során olyan jogszabálysértés vagy az Alapítvány érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése a Kuratórium döntését teszi szükségessé, vagy a kuratóriumi tagok vagy az elnök felelősségét megalapozó tény merült fel.
5.2. A Kuratórium ülése személyes részvétellel, vagy távollévők között olyan elektronikus telekommunikációs rendszer alkalmazásával kell megtartani, mely biztosítja a résztvevők hangjának és képének minden irányban valósidejű továbbítását valamennyi résztvevő számára. A Kuratórium ülését az elnök vezeti. A Kuratórium ülései nyilvánosak, amely nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható. Az ülésen tanácskozási joggal részt vehetnek a Felügyelő Bizottság tagjai, a Munkácsi Római Katolikus Egyházmegye és a Támogatott Területen működő magyar a ferences rendiek vezetője vagy annak megbízottja.
Az ülés – ide értve a határozatképtelenség miatt megismételt ülést is – akkor határozatképes, ha azon három tag (ide értve az elnököt is) személyesen jelen van. Az elnököt illetve a tagot az ülésen meghatalmazott nem képviselheti.
Amennyiben a Kuratórium ülése során határozatképtelenné válik, akkor az ülést fel kell függeszteni, és ezzel egyidejűleg dönteni kell a folytatólagos ülés helyéről és időpontjáról, mely nem lehet később, mint a felfüggesztéstől számított 15 nap.
Ha a Kuratórium ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az elnök és valamennyi tag jelen van és egyhangúlag hozzájárulnak az ülés megtartásához.
A Kuratórium ülésén a szabályszerűen közölt napirenden nem szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha a Kuratórium a napirend megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.
5.3. A Kuratórium kizárólagos hatásköre
a) Dönt az Alapítvány pénzügyi, szakmai és gazdasági tevékenységével kapcsolatos kérdésekről;
b) Dönt a rendelkezésre álló vagyon felhasználásáról, vállalkozás indításáról;
c) Dönt az Alapítvány céljait, feladatait szolgáló gazdasági társaság megalapításáról;
d) Dönt az Alapítvány munkatervének, éves gazdálkodási tervének, költségvetésének, pénzügyi beszámolójának, közhasznúsági mellékletnek elfogadásáról;
e) Dönt az Alapítvány által nyújtott támogatásokról és ellenőrzi azok szabályos felhasználását;
f) Kinevezi és felmenti, az Alapítvány tevékenységét segítő állandó vagy eseti bizottságok tagjait, szakértőit, meghatározza ezek feladatait, díjazását;
g) Gyakorolja a munkáltatói jogokat az Alapítvány munkavállalói felett;
h) Dönt a tisztségviselők tevékenységével kapcsolatos beszámolók elfogadásáról;
i) Elbírálja a csatlakozási kérelmeket, dönt a felajánlások elfogadásáról;
j) Minden olyan döntés meghozatala, melyet jogszabály vagy jelen Alapító Okirat a Kuratórium hatáskörébe utal.
5.4. A Kuratórium döntéseit nyílt szavazással és az alábbi eseteken kívül egyszerű szótöbbséggel hozza. Az elnöknek és a tagoknak egy-egy szavazata van.
A Kuratórium egyhangú döntése szükséges az alábbi témákban:
a) Az Alapítvány számviteli törvény szerinti éves beszámolójának és a tárgyévre vonatkozó tervének elfogadása;
b) Egyes pályázatok feltételeinek meghatározása;
5.5. A Kuratórium határozathozatalában nem vehet részt az, illetve annak a Ptk.-ban meghatározott közeli hozzátartozója,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy az Alapítvány terhére másfajta előnyben részesít;
b) aki a határozat alapján bármilyen más előnyben részesül;
c) aki egyébként érdekelt;
d) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
e) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
f) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az Alapítványnak nem alapítója;
g) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll;
h) aki egyébként a döntésben vagy az annak alapján megkötendő jogügyletben, döntésben személyesen érdekelt.
Nem minősül előnynek az Alapítvány cél szerinti juttatásai keretében bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás.
5.6. A Kuratórium üléseiről a Kuratórium elnöke és a kuratóriumi tagok által aláírt jegyzőkönyvet kell vezetni, melyben külön rögzíteni kell az ülés helyét és időpontját, a résztvevők személyét, az elhangzott nyilatkozatok és hozzászólások érdemi részét. A jegyzőkönyvben és a Kuratórium elnöke által vezetett Határozatok Tárában rögzíteni kell továbbá a Kuratórium határozatainak tartalmát, a határozatok meghozatalának időpontját és hatályát, továbbá a döntést támogatók és ellenzők, tartózkodók nevét és számarányát.
A Kuratórium határozatairól az elnök az érintetteket közvetlenül, postán, vagy e-mailben megküldve, írásban értesíti. Az Alapítvány cél szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait az éves beszámolóra valamint a közhasznúsági mellékletre vonatkozó szabályok szerint kell nyilvánosságra hozni.
5.7. Az Alapítvány működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba az Alapító törvényes képviselője útján, a Kuratórium elnöke és tagjai korlátozás nélkül, a jogszabályban erre feljogosított személyek és szervek a jogszabály keretei között betekinthetnek.
A nyilvánosság biztosítása érdekében harmadik személyek a Kuratórium döntéseiről felvett jegyzőkönyvekbe, Határozatok Tárába illetve a III./5./5.3. pont szerinti dokumentumokba a korlátozásmentes betekintés iránti írásban indokolt előzetes kérelem alapján az Alapítvány székhelyén tekinthetnek bele. Az elnök csak írásbeli indokolással és kizárólag az Alapítvány érdekeinek és céljának megóvása érdekében utasíthatja el a betekintés iránti kérelmet.
V. Az Alapítvány felügyelő szerve
1. Az Alapítvány felügyelő szerve a három természetes személyből, azaz egy elnökből és két tagból álló Felügyelő Bizottság. A Felügyelő Bizottság ügyrendjét maga határozza meg. A Felügyelő Bizottság elnöke és tagjai díjazás és költségtérítés nélkül, személyesen látják el tisztségüket.
Az Alapító jogosult és köteles a Felügyelő Bizottság tagjait kijelölni, akik határozatlan időre látják el tisztségüket. A Felügyelő Bizottság elnöke és tagjai ezen tisztségük elfogadásával válnak a Felügyelő Bizottság tagjává.
A Felügyelő Bizottság működésére, összeférhetetlenségére a Kuratóriumra vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.
2. A Felügyelő Bizottság elnöke: Dr. Pinnyey Szabolcs
(lakik: 1195 Budapest, Kossuth Lajos u. 48.)
A Felügyelő Bizottság tagjai: Bódy István
(lakik: 2083 Solymár, Hősök u. 56.)
Lovas András
(lakik: 1021 Budapest, Napraforgó köz 2.)
3. A Felügyelő Bizottság eljárása során – amely kiterjed az Alapítvány rendeltetésszerű működésének és a pénzügyi és számviteli fegyelem betartásának évenkénti vizsgálatára – a Kuratóriumtól jelentést, az önkéntes segítőktől vagy esetleges más foglalkoztatottaktól pedig tájékoztatást kérhet, továbbá az Alapítvány könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.
A Felügyelő Bizottság bármely tagja részt vehet a kuratóriumi üléseken tanácskozási joggal.
A Felügyelő Bizottság köteles a Kuratóriumot tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy a Kuratórium intézkedését igénylő jogszabálysértés vagy az Alapítvány érdekeit súlyosan sértő esemény történt, vagy ha a Kuratórium elnökének, tagjainak felelősségét megalapozó tény merült fel.
A Kuratórium ülését a Felügyelő Bizottság indítványára 30 napon belül össze kell hívni. Ha ez nem történik meg, a kuratóriumi ülés összehívására a Felügyelő Bizottság is jogosult.
Ha a Kuratórium nem teszi meg a törvényes működés helyreállításához szükséges intézkedéseket, a Felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni az Alapítvány felett törvényességi ellenőrzést ellátó ügyészt.
VI. Záró rendelkezések
1. Jelen Alapító Okirat vagy jogszabály rendelkezése szerint valamely jognyilatkozatot, meghívót illetve értesítést igazolható módon kell megtenni, illetve kézbesíteni, akkor azt az alábbi módon lehet érvényesen és hatályosan teljesíteni:
a) postai esetén ajánlott tértivevényes küldemény, melynek kézbesítésére a polgári perrendtartás rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.
b) személyes átadáskor az átadott irat másodpéldányára az átvevő aláírása mellé rá kell vezetni az átvevő olvasható nevét, átvétel helyét és időpontját. Meghiúsult átadás esetén rá kell vezetni az átadás megkísérlésének helyét és időpontját és a meghiúsulás tényét
c) az elektronikus levél akkor minősül kézbesítettnek, ha arról a címzett e-mail szolgáltatója útján a küldőnek visszaigazolást küld a kézbesítéséről és a küldemény olvasásáról. Amennyiben az e-mail elküldésének napját követő két napon belül nem érkezik meg a kézbesítési és olvasási igazolás, akkor a fenti a) vagy b) pont szerint kell küldeményt kézbesíteni a címzettnek.
2. Az Alapítvány vagy közhasznú jogállásának megszűnésekor köteles esedékes köztartozásait rendezni, illetőleg közszolgáltatás ellátására irányuló szerződéséből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni.
3. A megszűnt Alapítvány fennmaradó vagyonát más hasonló célú alapítvány rendelkezésére kell bocsátani.
4. Az Alapítvány jogutód nélküli megszűnése esetén az Alapító az általa juttatott vagyonról az Alapítvány jogutód nélküli megszűnésekor az alapítvány céljával azonos vagy hasonló célú alapítvány vagy egyesület számára rendelkezhet.
A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az Alapító nem rendelkezik a megszűnő Alapítvány vagyonáról, vagy ha az Alapító által megjelölt alapítvány, egyesület a vagyont nem fogadja el vagy azt nem szerezheti meg.
Az Alapító nem jelöl ki az Alapítvány jogutód nélküli megszűnése esetére a hitelezők kielégítése után megmaradó vagyonra jogosult személyt.
5. Az Alapító jogutód nélküli megszűnésétől az alapítói jogok gyakorlóját a jogszabályok szerint kell kijelölni.
6. A Dr. Seenger Pál egyéni ügyvéd (székhelye: 1126 Budapest, Kiss János altábornagy u. 23.,
postacíme: 1531 Budapest, Pf. 77., KASZ: 36068258, BÜK lajstromszám: 15128, ügyvédi
igazolvány száma: Ü-116224, email: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.) által szerkesztett jelen Alapító Okiratban nem szabályozottakra a magyar jog, a Ptk., az Ectv. és a közhasznú szervezetekről szóló jogszabályok az irányadók.
Szeged, 2019. január 2.
IGAZOLÓ ZÁRADÉK
Alulírott Alapító a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 38. § (2) bekezdése szerint igazolom, hogy jelen okirat egységes szerkezetbe foglalva tartalmazza az Alapító által 2019. január 2. napján hozott határozatai szerinti módosítást, melyek vastagon szedve áthúzással/aláhúzással kerültek kiemelésre.
Ferences Világi Rend Magyarországi Közössége
Alapító
Képviseletében: Kerekes László Országos miniszter
